Kötvény ETF vásárlás: Ezeket mindenképpen ellenőrizd..

Cikkünkben megnézzük azokat a szempontokat, melyeket érdemes ellenőrizni egy kötvény befektetés előtt. A kötvény befektetések egyik jellemző módja, hogy megvásároljuk közvetlenül az adott kötvényt a jegyzés során vagy a másodpiaci kereskedésben, a másik lehetőség, hogy befektetési termékbe csomagolva vásároljuk meg, például hagyományos befektetési alap, vagy ETF formájában. Ezzel az utóbbi területtel fogunk foglalkozni, mivel ilyenkor egy összetett, több elemből álló portfólió birtokába jutunk. Hagyományos befektetési jegyek esetében általában magyar nyelvű tájékoztatóból nyerhetjük ki az információkat, azonban a külföldi tőzsdéken elérhető ETF-ek esetében erre nincs lehetőségünk.  A továbbiakban azokat a tényezőket nézzük meg, melyekkel felmérhetjük pontosan mit fogunk megvásárolni

Az egyik hatékony weboldalt, adatbázist az ETFdb.com oldalon találunk, ahol az amerikai tőzsdéken elérhető ETF befektetési alapokról kaphatunk részletes információt. Már az ingyenes, regisztráció nélküli adatok is elegendőek lehetnek, hogy képbe kerüljünk az alap jellemző tulajdonságaival kapcsolatban. Nézzük a legfontosabbakat.

Mennyi vállalati kötvényt vásárolt meg az ETF alapkezelője?

Kötvények esetében fontos szempont, hogy jól diverzifikált legyen a portfólió az egyedi vállalati kockázatok tekintetében. Ennek pedig egyik módja, hogy számos, több száz vállalat kötvényeit vásárolja az ETF alapkezelője. Nem ritka az ezres vagy több ezres nagyságrendű vállalati, kormányzati kötvényszám, tehát valóban jól diverzifikált alapokkal is találkozhatunk.

Kötvénytípusok tekintetében is elkülöníthetünk különböző osztályokat. A federal/central debt  általában kormányzati, önkormányzati, szövetségi kötvényeket jelent, míg a collateralized debt (CDO néven is találkozhatunk vele) jellemzően pénzintézet által kihelyezett hitelek értékpapírosítása. A corporate dept megnevezés alatt pedig vállalati kötvényeket értünk. A fentieknél pontosabb meghatározásokat jelentenek a government/treasury kifejezések, melyek az állampapírokat jelölik. A mortgage backed pedig jelzálog fedezet melletti hiteleket jelöl (ezzel is foglalkoztunk már: Jelzálog fedezetű befektetések, kötvények, mortgage ETF-ek)

Az alábbi képen egy olyan kötvény ETF-et látunk, melynek vagyona 35%-a állampapírokban, 35%-a vállalati kötvényekben, és 25%-a jelzálog fedezet melletti kötvényekben van.

etf kötvények

Milyen földrajzi régióba fektet az ETF?

Amennyiben nem egyetlen ország kötvénypiacába fektet az alapkezelő, érdemes a régiókat is áttekinteni. A következő megnevezések is segíthetnek abban, hogy az alap földrajzi kitettségét be tudjuk határolni:

  • Emerging Markets: feltörekvő, fejlődő gazdaságok
  • Developed Europe: fejlett európai gazdaságok
  • Developoed Markets: fejlett gazdaságok
  • Global: teljes világgazdaság
  • Global ex-U.S: teljes világgazdaság kivéve Egyesült Államok gazdasága
 
 

Credit Quality, azaz kötvények hitelbesorolása

Ahogy fentebb már megbeszéltük egy kötvény ETF portfóliójába több száz, sokszor több ezer kötvény található, ugyanakkor pontosan nem tudhatjuk ezeknek a kötvényeknek az adósbesorolását. Bár általános kifejezések utalhatnak arra, hogy milyen adósbesorolású kötvényeket találunk a porfólióban, többek között:

  • Investment Grade: befektetésre ajánlott
  • High Yield: befektetésre  ajánlottnál rosszabb besorolás, de nem mindig jelent bóvli kategóriát
  • Junk: befektetésre nem ajánlott adósbesorolású kötvények

A High Yield és Junk kötvényekkel itt foglalkoztunk: Hogyan kereskedjünk bóvli, junk, vagy high-yield kötvényekkel?

A fentieknél pontosabb adatokat érdemes beszerezni, erre pedig az ETFdb.com adatbázisa tökéletesen megfelelő, ugyanis az ETF részletes adatai között megtaláljuk a Credit Quality adatokat. Az alábbi képen látható kötvény ETF vagyona 44%-ban AAA besorolású (legmagasabb kategória) kötvényekben van. A legrosszabb BB besorolású kötvény az alap 1%át teszi ki.

adósbesorolás etf

A hitelminősítők kategóriát korábban már tárgyaltuk: Mire jó, hogyan értelmezd a hitelminősítéseket

Általánosságban elmondható, hogy BBB alatti besorolás (tehát BB és B) már befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli besorolás. A fenti példában tehát a kötvények 99%-a befektetésre ajánlott kategóriában van.

Az alábbi ETF esetében pedig BB és B adósbesorolású kötvényben találjuk az ETF vagyonának nagy részét, azaz egy high yield, junk kötvényeket vásároló ETF-et látunk. Ebben az esetben a below B alatti részarányra is célszerű odafigyelni, mivel ezek a legkockázatosabb kötvények a portfólióban.

adósbesorolás etf 2

Maturity, azaz kötvények lejárati ideje

A duráció témakörét már korábban körbejártuk (részletek a durációról), röviden annyit érdemes megjegyezni, hogy az ETF porfóliójában minél hosszabb lejáratúak a kötvények, annál érzékenyebb a kötvények árfolyama, így az az ETF árfolyama is a piaci kamatok/hozamok változására. Az alábbi képen egy rövid lejáratú kötvényekbe fektető ETF adatait látjuk. A vagyon nagy része 1-5 év közötti lejáratú kötvényekben van.

lejárati idő etf 2

A kötvények lejárati idejével kapcsolatban a következő megnevezések is segítségünkre lehet:

  • all-term: általában vegyesen találunk különböző lejáratú kötvényeket
  • Intermediate-term: középtáv, azaz jellemzően 5-7, illetve 7-10 éves hátralevő futamidejű kötvények
  • long-term: hosszú táv, nagyrészt 20-30 év közötti lejáratú kötvények
  • short-term: rövid táv, 1-3 és 3-5 éves lejáratú kötvények
  • Ultra-short term: főleg 1-3 év közötti lejáratú kötvények, de figyeljünk, mert gyakori, hogy sok készpénzt tartanak ezek az ETF-ek.
  • Zero-duration: cél a nulla duráció, azaz olyan kötvények tartása, melyek közvetlenül lejárat előtt állnak.
  • Negative-duration: cél, hogy az esetleges kamatemelések ne legyenek negatív hatással az ETF árfolyamára (beszéltünk erről: Hogyan működnek a kamatemelés ellen védelemet nyújtó negatív durációjú ETF-ek)

A fenti kifejezések az alap nevében, vagy a tájékoztató összefoglaló adatai között találjuk meg.

ETF alapkezelő költségei

Természetesen a költségekről sem szabad megfeledkeznünk, ezalatt pedig nagyrészt az alapkezelési díjat értjük, melynek éves mértéke 0,1-1% között változik kötvény ETF-ek esetében, pontos adatokat az alapkezelői tájékoztatókban találunk. ETF sajátosságairól, költségekről itt beszéltünk: ETF jelentése, ETF vásárlás, ETF adózása, ETF kereső

Az alábbi előadáson a kötvénypiaci alapismereteket beszéljük meg.

 
 

Az előadás második része:

 
 

Az előadás harmadik része:

 
 

Az előadás negyedik része:

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak